borlapunk

nappali Könyvtár...

 Ha van időtök napközben egy kis olvasgatásra, szeretettel várunk benneteket a fényárban úszó Könyvtárban!

"Tegyél fel egy bakelitet!"

Megdöbbentő, hogy mennyivel szebben szól a CD vagy az MP3 stb. felvételekhez képest egy analóg hanganyag, azaz egy bakelit lemez. Elnevezése téves, mert fekete színe miatt lehetne ugyan bakelitből, de igazi alapanyaga a vinyl. Ez a hanglemez a lejátszó tűjével mechanikus kapcsolat létesítésvel játssza le a hanganyagot. A CD-knél a zene úgymond a "csendből szólal meg", míg a hanglemez gyártásánál alapzajok is kerülnek a felvételre, mégsem hasonlítható az LP-ről megszólaló hang a digitális, "tiszta" zenéhez. 

A fonográf megjelenése (1877, Edison) után 10 évvel, 1887. szeptember 26-án kapott szabadalmat a gramofon nevű készülékre Emil Berliner német feltaláló. A gramofon már egy korong felületén létrehozott spirálmeneten rögzítette a hangot. A lemezek kezdetben akusztikus úton készültek: a lemez felületén a hangbarázdákat a változó hangnyomás által a hangfelfogó membránban okozott mechanikai rezgés útján hozták létre. Ahhoz, hogy a rezgés kellően erős legyen, a hangot egy nagyméretű tölcsérrel gyűjtötték össze. A tölcsér mérete, formája a felvételi körülményektől függött. Például zongorához U alakban meghajlított tölcsért használtak, amely olyan nagy volt, hogy a tölcsér szája lefedte a zongora tetejét. Némelyik tölcsér súlya akkora volt, hogy tartókon állt vagy zsinórokon keresztül a mennyezetre függesztették fel. A hang a tölcséren keresztül összegyűjtődött és továbbítódott a finom bőrből készült membránhoz, ahol mechanikai rezgéssé alakult. A rezgést egy tű segítségével közvetítették a lemez felületéhez és karcolták  abba bele. Ezt a folyamatot hívják vágásnak. Egy lemezre körülbelül 3-4 perc műsor fért rá. Kezdetben a lemeznek csak az egyik oldalára vettek fel műsort, csak 1904-ben vezették be a mindkét oldalán lejátszható hanglemezt.

Akit bővebben is érdekel a bakelit története, tárolása, tisztítása olvassa el ezt a jó kis cikket: http://home.mit.bme.hu/~bako/ZAOZ/tortenet.htm

"Tegyél fel egy bakelitet!" programunk keretében pedig te is kipróbálhatod a hangzás-különbséget.

játszunk!

A vendégtértől elkülönítve egy külön játékszobát alakítottunk ki a biliárd és a csocsó szerelmeseinek.

A biliárd egy órára 700 Ft.

A csocsóasztalunk 50 Ft-os érmével működik.

És akik csendesebb játékra vágynak, kérjék el gyönyörű sakkunkat a pultnál. 

színek...

Nem tudtuk letagadni korábbi önmagunkat sem, és Diószegi Anikó képzőművész barátunkkal egy kis festészetet is csempésztünk a falakra.

A bejáratnál Toulouse-Lautrec három plakátjából készült montázs köszönti a belépőket.

Az ivelt falakra aranyfestékkel hengerelt díszítést festettünk fel, a kicsit kopott, antik hatást szerettünk volna fokozni.

A játékszobát modernebb hangvételűre terveztük, az élénk színű sávok között szívesen biliárdoznak és csocsóznak vendégeink.

bútoraink...

A presszó berendezése a 30-as évek hangulatát idézik, egy csipetnyi modern fénnyel.

Thonet székeink az 1894-ben alapított Debreceni Hajlított Bútorgyárban készültek, Sándor Laci iparművész barátunk varázsolta újjá őket, és a pulton lévő izgalmas applikációt is ő alkotta.



kényelmes és hangulatos sarok a marokkói bőrrel behúzott fotelekkel 



kínálatunkból...

Azt szeretnénk, hogy elérhető áron jó, és finom italokat kínáljunk azoknak, akik szeretik jót és finomat.

Kávénknak az ötcsillagos, prémiumkategóriás olasz Molinari kávét választottuk.



 krémesen habos cappuchino



Csapolt sörünk az igazi szlovák remekmű, az Arany Fácán.

Pálinkáink a "2012-es év pálinkafőzdéjéből" kerültek ki.



Árpád pálinkák

 És néhány a házi italainkból:

freeze, amely házi limonádé alapra készül málna-, vagy szamócaszörppel

 a kedvelt málnásfröccs: száraz fehér vagy rozé fröccs kevés málnaszörppel

itallapunk

Felirat hozzáadása

első könyvek...



Peter Greenaway: A Szakács, a tolvaj, a feleség meg a szeretője c. filmből



Azt hozzá kell tennünk, hogy a Könyvtár Presszó névválasztását ugyan egy székely vicc sugalta, de ennek apropójaként elkeztünk könyveket gyűjteni, hogy a hozzánk betérők beleolvashassanak a különböző témájú magazinjainkba és könyveinkbe.



a nyitás napján kapott könyvek, köszönjük Ági!


És íme a vicc, aki nem ismerné:
Az iskolaújság szerkesztője elmegy Józsi bácsihoz.
- Józsi bátyám, írnánk magáról egy cikket, mesélje el egy napját.
- Hát, reggel felkelek, megiszom egy kupica pálinkát...
- Ó, jaj, bátyám, nem lesz ez így jó, tudja a gyerekek... mondjuk inkább azt, hogy elolvas egy könyvet...
- Háát, reggel felkelek, oszt elolvasok egy könyvet, utána kimegyünk a mezőre dógozni, ott is közben olvasgatunk, aztán elmegyünk a könyvtárba. Ha a könyvtár meg bezár átmegyünk a Pistához, mer' neki nyomdája is van.

nyitás...

És június első hetében nem halogattuk tovább a nyitást, bár nem voltunk még teljesen kész, mégis kinyitottuk az ajtót. Betérő első vendégeinket igyekeztünk nagy odaadással fogadni.

 

kezdetek...

A tél derekán, januárban fogalmazódott meg a gondolat, hogy nyissunk egy presszót valahol Budapesten. Három hónap keresés után aztán találtunk egy helyiséget, ami végre elindította a fantáziánkat. A cél az volt, hogy létrehozzunk egy olyan kocsmát, amihez nem kell beutazni a belvárosba. A forgalmas Árpád híd környékére azért is esett a választásunk, mert arra számítottunk, hogy nemcsak az ottlakók, de a környéken dolgozók  is örülnek egy kultúrált, kellemes, hangulatos helynek, ahová napközben be lehet térni egy jó kávéra, munka után pedig egy hideg sörre.



áprilisi állapotok

Két hónapot adtunk magunknak, hogy megalkossuk az elképzelésünket, mely természetesen folyamatosan alakult, változott. Döntéseinket rugalmasan kezeltük, nem erőltettünk semmit, de olykor a közös alkotás örömét megkeserítették a helyiség adottságából fakadó nehézségek.

Sok köszönet Anikónak, Lacinak és Attilának!